Visszaszámlálás indul!
Advent első vasárnapján – november 29-én – felgyúltak az ünnepi fények Jánosháza utcáin, s egyúttal fellobbant az adventi koszorú első gyertyalángja is, mely tagadhatatlanul jelzi, a karácsonyi visszaszámlálás kezdetét vette!
Mára már közkedvelt hagyománnyá vált, hogy a karácsonyt megelőző négy hét vasárnapjain, Jánosháza lakói becsempésznek egy kis ünnepi hangulatot, szeretetet a település rendezvényterére, ahol hétről hétre adventi műsorokkal kedveskednek az odalátogatóknak. Ilyenkor egy rövid időre mindenki kiszakad a hétköznapok forgásából, egy kicsit félreteszi az ajándékok beszerzésével járó futkosást vagy az ünnepi vacsora menüjének tervezgetését, s ha csak egy fél óra erejéig is, de egy reményteli, meghitt várakozás lép mindezek helyébe.
Az idei első vasárnapon a Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusain és diákjain volt a sor, hogy eleget tegyenek a megtisztelő feladatnak, s megnyissák a rendezvénysorozatot. A műsor elején Bodorkós Imre plébános pár mondatban felhívta a figyelmet az advent, a várakozás, az ünnepi, bennünk lakozó jelképes fény jelentőségére, megáldotta az adventi koszorút, s a rendezvénytéren felállított Betlehemet is, melynek különlegessége, hogy élő állatokkal – pónikkal és bárányokkal – idézi fel a Megváltó születésének körülményeit.
Ezt követően Jánosháza polgármestere Kiss András meggyújtotta az első gyertyát a város koszorúján, miközben lágy, karácsonyi dallamok szóltak a háttérben.
Mindenképp dicséret illeti az általános iskola tanulóit, akik remekül palástolva lámpalázukat, bátran álltak mikrofon elé, s szavalták el verseiket, énekelték dalaikat, sőt, még táncra is perdültek, ezzel színesítve a programot.
Az esemény talán legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a szereplő gyerekek – kiegészülve tanáraikkal – arról énekeltek, hogy a szeretet nem fogy el sosem, s valójában ez az, ami átsegít minket az élet buktatóin. Hiszen senki se feledje, a karácsonyt a szeretet ünnepeként is emlegetjük, utalva arra, hogy a legfontosabb dolgok nem kézzel foghatóak, nem anyagiakban mérjük azokat, hanem bennünk lakoznak. Egy kedves szó, egy kellemes beszélgetés, találkozás egy régi ismerőssel, családi körben eltöltött vacsora – ha a karácsonyfa alá mindezek nem is tehetőek, de a lelkünket mind-mind boldogabbá teszik!
A műsor zárásaként a kilátogató gyerekeket kaláccsal és meleg teával, míg a felnőtteket forralt borral vendégelték meg, melyek elfogyasztását a feldíszített, városi karácsonyfa látványa, a Betlehem megtekintése, s természetesen a megtekintett rendezvény tett még kellemesebbé. Az egyetlen dolog, amit hiányolhattunk, az a hó volt, de ha szerencsénk lesz, a visszaszámlálás végére az is megérkezik!
Kozma Tímea
Fotó: Rauch Imre
