Koszorúzás az ’56-os emlékműnél

2020. október 22-én 11 órakor Jánosháza Város Önkormányzata koszorúzással emlékezik 1956 hőseire. A megemlékezésen közreműködik a Batthyány Lajos Általános Iskola.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvényen csak a koszorúzók lesznek jelen.

Mi volt 1956, barátom? Múlt, ami elmúlt?
Egy nép, amely elhullt? Hol volt, hol nem volt… Se élõ, se holt.
Elfelejtetted a Tettet! Amikor a semmibõl sok ember Valamit teremtett.
Sokáig nem is lehetett hallani, hogy mi volt ez a valami.
Hogy Valami volt: s ez a Szabadság. És hogy futott elõle a Gazság!
Pattant ránk szorított bilincs, amikor utcára lépett a sok Nevenics.
A sokat emlegetett Nép. Aki látta, felejthetetlen a kép:
ahogy ott vonult, ahogy a Veres Csillag az utcára hullt.
Ahogy dõlt a Szobor, s még dõltében is ölt.
Ahogy egy nép ellen fordult a Gyilkos tõre,
s aki addig nem hitte: láthatta, hogy gyilkosa is õ, nem csak õre.
Azt hitted, véget ért a rabság, s hogy elérkezik végre a Szabadság?
És hogy mert szabad vagy, a jövõdet is visszaadják?
A csillag lehullt, a Nap ragyog.
Azt hitted, kis magyar, hogy elnézik neked a Nagyok?!
Nem kértél sokat, csak életed,
s balgán azt hitted, hogy ellenértéknek beszámítják talán a véredet.
Vér–vár. Vér – vád. Vér – ver. Aléltan elhever.
A puszta föld. Ököl. Szorít, elernyed.
Földedbe bevernek mint jelzõ karót. Élethosszig fizetheted ezt az adót.
Jön a defterdár, s tõle megtudod: néhány szép napért mennyi az ár.
Mi volt az életed? Hiába kérdezed…
Ahogy a helyet nézed népeknek sorában, légy büszke arra:
ha csak kicsiny kokárda vagy Világnak gomblyukában.    

(Az 1956: Aki magyar… című rockoperában szerepel a Mi volt 1956, barátom? c. vers, írta Adorján András és Kocsis L. Mihály, az aláfestő zenét Jenei Szilveszter szerezte.)