Emlékkereszt az egykori Szent Márton templom helyén
Jánosháza Város Önkormányzata, a jánosházai Keresztelő Szent János Plébánia
és a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa március 24-én délelőtt emlékkeresztet és információs táblát avatott az elpusztult VARSÁNY település és annak egykori SZENT MÁRTON temploma helyén, Jánosháza közelében.
Varsány település történetének fontosabb korszakai.
XII – XIV. század – Varsány nemzetségi bírtokközpont
1192 Varsány (Wossian) első említése a szentgotthárdi apátság alapítólevelében
1257 – Varsány és Karakó határának leírása. Varsány ebben az időszakban a környék birtokközpontjának tekinthető. Területe ekkor magában foglalta több később önállóvá vált település (Jánosháza, Irnosdháza, stb.) határát is. A falu bírtokosai ebben az időben a Bucsai majd a Varsányi család
1337-ben egy oklevél már konkrétan megnevezi Varsány (Vossyan) Szent Márton egyházát, amely kőből épült és tornya is volt.
XIV. – XVI. század – Varsány —- a (nagy)somlói majd a jánosházi vár tartozéka
1341 Több más környékbeli településsel együtt Somló várának tartozéka
1413 Egy oklevél Varsány bírtokosaként Bucsai Gergelyt, a település Szent Márton templomának plébánosaként pedig Gergelyt említi („Gregorio plebano ecclesiae beati Martini confessoris de Worssan”)
1549 A Choron család tulajdona, a falu ez időtől kezdve Jánosháza várához tartozik
Az 1500-as évek közepén Varsány számos Kemenes-vidéki községgel együtt a reformáció lutheránus irányzatát választja.
1600 – 1683 Varsány fokozatos pusztulása
A hódoltság határán lévő falu a töröknek és a magyar földesúrnak is adózik. A rövid időszak alatt a falu többször elnéptelenedik, majd újra települ.
1614, majd 1630 Varsány evangélikus lelkésze Meskó Pál
1625 Varsány a Nádasdy család tulajdona. A súlyos jobbágyterhek miatt a lakók közül több elköltözött, ezért a porták egy része üresen áll. (Csankó Pál, Hedeg? Máté)
1630 A koppányi basa 20 forinttal növeli az adójukat, mert a varsányiak „esztendőkkel előtte” egy emberüket levágták
1637 A sági apátság és a kocsiak közötti perben több varsányit is kihallgatnak. (Az érintettek: Csankó Mihály, Csankó Pál, Kesző Benedek, Vidos Mihály.)
1651 Evangélikus lelkész Ferrari Sámuel
Musay Gergely 1661-es vizitációja során Varsány korábbi evangélikus anyaegyházát említi. Ebben az évben a falunak más sem papja, sem tanítója nem volt.
1671 Varsányt puszta faluhelyként említik (részben Batthyány tulajdon
1677-ben a Jánosházá várához tartozó jobbágyfalvak között sorolják fel.
A falu az 1683-as török hadjárat után, számos más kemenesaljai községhez (Vérkő, Irnosdháza, Eny, Bekeny) hasonlóan már nem épül újjá.
XVIII. szd – Varsány már nem önálló falu, hanem -uradalmi major
1721 – Varsány puszta faluhely – 7 elpusztult jobbágytelke a jánosházi uradalomhoz tartozik.
1726 Varsány praedium
1700-as évek első fele – „A kissomlyóiak Varsány praedium erdejének nagy részét kiirtották, helyén szántóföldet alakítottak ki. Az uradalom előzetes hozzájárulásával a többi részt is ki akarják írtani.”
1735 Varsány praedium – Kéry, Erdődy, Vajda családok tulajdona, 300 db sertést makkoltatnak.
1769 Varsány praedium a jánosházi uradalomhoz tartozik. Erdődy tulajdon
XIX. század-tól Varsány dűlőnévként él tovább
Az avatáson köszöntőt mondott Kiss András Jánosháza Város polgármestere, aki beszédében elmondta:
Ha az itt szántó gépek, ma kifordítanának a földből egy cserépdarabot, az szavak hiányában is sokat mesélne nekünk, hiszen egy mára a feledés homályába veszett múlt kiáltását hordozza magán.
A mi feladatunk és kötelességünk az, hogy meghalljuk ezt a kiáltást, emléket állítsunk annak, amit elsodortak az évszázadok, hogy örökül hagyjuk, tovább adjuk az utánunk következőknek.
… A mai naptól a középkorban épült, mára elpusztult és sokak számára elfeledett, a szegények és elesettek pártfogójáról elnevezett Szent Márton templom helyét emlékkereszt őrzi. Ezzel egyidejűleg pedig Jánosháza is bekapcsolódik és elfoglalja helyét a Szent Márton európai kulturális útvonal hálózatában.
Múlt, jelen és jövő ezennel összekapcsolódott.
Orbán Róbert a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsának elnöke elmondta:
A középkori Magyarországon több száz Szent Márton püspök és hitvalló tiszteletére szentelt templom állt. A történelem viharai következtében közülük nagyon sok elpusztult, így ma hazánk területén alig száz Szent Márton titulusú templom ismert.
A Szent Márton emlékév alkalmat ad arra, hogy a szent egykori kultuszhelyeit felkutassuk és megörökítsük.
A keresztet és az információs táblát S.E.R. DR. SZÉKELY JÁNOS az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke és ROSTÁNÉ PIRI MAGDA esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata alelnöke áldották meg.