Gróf Batthyány Lajos szobra a város főterén
Jánosháza Város Önkormányzata május 19-én Gróf Batthyány Lajos egész alakos szobrát avatta fel a város főterén.
A szobor Bálint József fafaragó alkotása.
Az avató ünnepség délután 14.00 órakor kezdődött. Kiss András polgármester köszöntőjében elmondta: Gyakran mi, akik pedig naponta járjuk a település utcáit, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy milyen kulcsfontosságú események zajlottak itt közel 170 évvel ezelőtt. Nem is olyan messze ettől a helyszíntől – elég csak átpillantani az utca túloldalára – , az egykori Korona szálló, s annak környéke szolgált helyszínéül azoknak a mozzanatoknak, amelyek megváltoztathatták volna a magyar történelem folyását.
Ezt követően röviden összefoglalta azt az eseményt , melyre mostantól nem csupán a Korona szálló falán elhelyezett emléktábla és a település két intézményének neve, hanem egy szobor is emlékeztet a városban.
1849. április 27-én, egy pénteki napnak a késő délutánján, Somlóvásárhely felől osztrák katonáktól közrefogva 18 szekér érkezett Jánosházára. A politikai foglyokat szállító menet a jánosházi vendégfogadó udvarára kanyarodott be.
A politikai foglyok kilétéről, történetéről és a hadihelyzet alakulásáról ekkor a jánosháziak még mit sem tudtak. Nem kellett azonban sok idő ahhoz, hogy többek számára is világossá váljon, hogy a lovaskocsin szállított három gróf egyike – Zelenszky László és Károlyi István mellett – nem más, mint a sokak számára személyesen is ismert ikervári földesúr, gróf Batthyány Lajos volt.
Az esti és éjszakai órákban Jánosházán és környékén nagyszabású népmozgalom bontakozott ki, melynek célja Batthyány és társainak kiszabadítása volt. Az összegyűlt tömeg körülvette a vendégfogadót, s vezetőik követelték Batthyánynak és fogolytársainak a kiadását. Az őket őrző katonák vezetője, Langh kapitány a tömeg értésére adta, hogy élve vagy halva, de a foglyokat tovább kell szállítania, és felkérte Batthyányt, nyugtassa meg a tömeget. Ő a fogadó tornácának korlátjához lépve, eleinte kissé remegő hangon, majd egyre magabiztosabban tett eleget a parancsnak. Kijelentette, hogy nem fél a bíróság ítéletétől, és kérte a tömeg szétoszlását. Rövid beszédét – kezét a szívére téve – így fejezte be:
„Köszönöm a hazafias jóindulatot, melyet irántam és előttem többnyire még ismeretlen fogolytársaim iránt itteni ünnepélyes, de mindnyájunkra vészessé válható megjelenésükkel tanúsítottak. Isten áldja meg önöket a jóindulatért még késő unokáikban is, de éppen ennek az Istennek, a kiben mindnyájan bízunk, szent nevében kérem önöket, barátaink, hagyjanak minket, a mint eddig az ország fővárosából idáig békében jöttünk, békében vonulni tovább is. Ne kívánják halálunkat idő előtt, s ne idézzék föl, a mint már mondtam s most könyörögve újra mondom, a mit kerülni lehetetlen volna, Jánosházának végpusztulását.”
A beszédet követően Mustos Anita és Tullerné Szalai Ildikó a Batthyány Lajos Általános Iskola és AMI tanárai mondtak verset.
A szobrot Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke avatta fel.
Avató beszédében elmondta:
Az elmúlt 168 évben Batthyány kivégzése óta kevés olyan személyiséget találunk országunk vezetői között, aki olyan erkölcsi nagysággal, tisztasággal tette a feladatát, mint Gróf Batthyány Lajos. Sokáig nem is volt divat az ő tevékenységével foglalkozni…hogy ő milyen államférfi volt, kicsit feledésbe merült, inkább a reformkori személyiségeket állították előtérbe. A rendszer változtatás után 1990-ben jött egy magyar miniszterelnök, Antall József, akinek a dolgozó szobájában függött Batthyány Lajos képe.
Több mint negyed évszázaddal a rendszer változtatás után mi magyarok is kezdjük a gazdag múltunkból felfedezni az igazi értékeinket, azokat a személyiségeket, akik méltóak arra, hogy emléket állítsunk nekik.
A beszédeket követően Kiss András polgármester és Majthényi László a Vas Megyei Közgyűlés elnöke leleplezték az alkotást, majd Bodorkós Imre főtisztelendő püspöki referens plébános mondott imát a jánosháziakért.
Az ünnepség zárásaként a jelenlévők megkoszorúzták Gróf Batthyány Lajos szobrát.
Fotó: JTV
